DR.UTASSY VIKTOR
DIGITAL DENT
FOGORVOSI RENDELŐ
- emberség
- megelőzés
- fájdalomcsillapítás
- alaposság
- gondozás
Froala
Froala
A mélyre jutó ínygyulladásról: a fogágybetegségről
2016. november 26., szombat 9:30
Nagyon sok páciensem keres meg azzal, hogy régóta ínyproblémái vannak. Ezek elsősorban ínyvérzés, ínyérzékenység, fogkövesség. Amennyiben ez csak felületes ínygyulladás, akkor könnyen kezelhető akár otthoni megfelelő fogmosással (a fogkefével az ínyt is átmasszírozva) illetve ilyen esetekre javasolt fogkrémmel, öblögetővel kiegészítve. Elsősorban az esti tisztításra kell koncentrálni, hogy éjszakára ne maradjanak lerakódások az íny és a fog közötti résben, mert annak a következménye lesz a további probléma.
Abban az esetben, ha ezek a lerakódások (lazább - lepedék vagy erősebb - fogkő) tartósan ottmaradnak, és még esetleg hajlam is van az ilyen típusú gyulladásokra, akkor alattuk mélyebb gyulladás tud kialakulni, ami esetenként a foggyökér teljes tartószerkezetét érintik. Így alakul ki akár a fog teljes kimozdulásához is vezető fogágygyulladás.
Sokan már a meglazult foggal/fogakkal keresnek meg a rendelésen, amikor szélsőséges esetben a fog eltávolítása is szükséges lehet, mivel a gyulladás következményeként a csont felszívődik a gyökér körül. Megfelelő kezeléssel (rendelői áttisztítással, helyi gyógyszeres anyagokkal) a csontfelszívódás mértékének megfelelően persze van lehetőség a folyamat lassítására, megállítására. Mélyen lévő gyulladásoknál viszont nagyon nehéz megjósolni a hosszútávú sikerességet..
Segítségként az otthoni ápolási lehetőségek a bölcsességfogak körüli gyulladásoknál leírtakhoz hasonlóan történhetnek: itt olvasható
“A fogágybetegség népbetegség, ami fogatlansághoz vezet”
Ezzel a címmel jelent meg az alábbi figyelemreméltó cikk 2015-ben a budapesti Semmelweis Egyetem “Semmelweis Hírek” oldalán:
“Manapság már a fogágybetegség miatt vesztik el a legtöbben a fogaikat, míg korábban a fogak szuvasodása volt a fő ok. Dr. Windisch Péter, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója szerint ez azért van, mert a lakosság nagy része nem tud helyesen fogat mosni.
Az egészséges fogak elvesztésén kívül súlyosabb problémákat is okozhat az évtizedek alatt rosszul végzett fogmosás. Bizonyított, hogy bizonyos fogágybetegséget okozó baktériumok bekerülnek a véráramba, így megjelenhetnek az érfalakon és szerepet játszanak az érelmeszesedés kialakulásában. Kapcsolatot feltételeznek a fogágybetegségek és a koraszülés, valamint a kisebb magzati súly között, illetve a cukorbetegek állapota is romlik, ha nem kezeltetik fogágybetegségüket.
Dr. Windisch Péter szerint súlyos és költséges beavatkozásokat kerülhetnek el azok, akik megfelelő figyelmet fordítanak a szájápolásra. A felnőttek többsége csak akkor megy el fogorvoshoz, amikor már fájdalma van. Ilyenkor már csak radikális beavatkozásokra (gyökértömés, pótlás, foghúzás) számíthatnak. A fogágybetegség fájdalommentes tüneteivel (vérző, duzzadt íny, fogkő) kevesen keresnek fel szakembert, annak ellenére, hogy a betegségben később az egészséges fogaikat veszítik el. Ez a magyarok nyolcvan százalékára igaz.
Az igazgató a fogágybetegség kialakulásáról elmondta, hogy a nem megfelelően tisztított szájban elszaporodnak a káros baktériumok, a lepedék lerakódik, megvastagodik (fogkő alakul ki), idővel az íny alá jutva pedig állandó gyulladást okoz. Ha pedig az íny nem véd, nem zár, a lepedékréteg egyre beljebb jut, évek alatt megtámadja a fogat tartó szöveteket, majd lebontja a csontállományt, végül pedig kiesik a fog. Az ilyen beteget már kezelni sem lehet, mert ha például implantátumot ültetnek be neki, de fogágybetegsége kezeletlen marad, akkor az implantátuma körül idővel begyullad, újat beültetni pedig már nem tudnak neki.
Mindez a káros folyamat jó technikával végzett fogmosással és rendszeres fogászati ellenőrzéssel megelőzhető lenne. Az igazgató szerint nem egyszerű jól fogat mosni, “olyan nehéz, mint egy jól kivitelezett hátraszaltót ugrani”, a különbség csak az, hogy a fogmosás esetében az íny megbetegedése jelenti a sikertelen kivitelezést. Véleménye szerint ezért a gyerekeknek szakemberektől, a gyakorlatban kellene megtanulniuk a fogmosást, szervezett keretek között az óvodában és az iskolában. Ez így van Skandináviában, ahol mindenkit személyre szabottan tanítanak és elérik, hogy a gyerekek szeressenek fogat mosni. Svájcban más logikát követnek a megelőzésénél: megértetik a beteggel, hogy ha magas szintű a szájhigiénéje, akkor lényegesen kevesebb pénzt hagy majd a fogorvosnál. Ott a fogorvosnál nemcsak elmondják, hanem meg is mutatják a gyereknek és a szüleiknek, hogyan kell helyesen fogat mosni.
Ha a szülő nem tud helyesen fogat mosni – mert neki sem tanították meg annak idején -, sajnos gyereke is a rossz példát követi majd – állítja az igazgató. Kevesen tudják például, hogy étkezés után nem tanácsos azonnal fogat mosni, csak fél óra elteltével ajánlott. Időt kell ugyanis hagyni arra, hogy a szájban keletkezett savak által felpuhult fogzománcba a nyálból visszaépüljenek a kioldódott ásványi anyagok. Amennyiben ezt betartják és megfelelő a fogmosási technika is, sajnos az még nem elég, mert gondoskodni kell a fogkefével nem elérhető területek, a fogközök tisztításáról is.
Tanácsok:
A lényeg, hogy minden fogfelszínt érintő legyen a fogmosás.
A fogkefét 45 fokban tartva körkörös, söprő mozdulattal kell végezni a tisztítást, minimum 2 percig.
A fogkefe vízszintes húzogatása káros lehet, ezzel a fognyak kopása idézhető elő.
A fogkefe harmada az íny szélét söpri. Kis fejű és puha fogkefe használata javasolt, hogy jobban odaférjen a fogakhoz és ne sértse a zománcot, fognyakat.
Háromhavonta érdemes fogkefét cserélni.
Személyre szabott optimális fogmosási technikát fogorvos, szájhigiénikus tudja megmutatni, érdemes kérdezni tőlük.
Szájvíz használata nem helyettesíti a fogmosást. A fogkrém, mely gyártója szerint csökkenti az ínyvérzést, nem gyógyítja meg a fogágybetegséget!
A folyamatos nassolás hatására szájban folyamatos savas közeg alakul ki, ami támadja a fogfelszínt, így nincs elegendő idő a zománc regenerálódására.”